Azt hiszem ami az új design kép elemeit illeti, én kész vagyok, nem érdekel. A rajzomat ezáltal úgyszint késznek minősítem (bár titkon remélem, hogy egyszer ismét nekiülök és csinosítom), rácsaptam az aláírásomat - nagyon béna, még jó hogy lelóg az oldalon és nem látszik).

A design kód részének neki kéne esni, a színei nem teljesen passzolnak a rajzhoz, bár ahhoz képest hogy a kódot a rajz elkészülte előtt szereztem be, meglepő mennyire nem üt el.

Arról nem is beszélve hogy itt a balos oldal még mindig ilyen elburjánzott, minden-ki-vantéva-ami-csak-van alapon zúz, ami nem kissé ront az összképen. Őszintén, nekem miért tellik mindig ennyi időbe designt váltani? Mondjuk tény, hogy ezek nálam soklszor erős érzelmi töltetet kapnak, az életem egy-egy fontosabb korszakait igyekszem valamelyest képekbe önteni, lehet ezért pöszmögök ennyit 

Még mindig ezzel szenvedek :D

Hihetetlen, de csak megtanultam legalább valamennyire füves rétet rajzolgatni! Sosem gondoltam, hogy sikerül! Éljen! Még nincs kész, de már legalább van, amiből haladok! Az alak még csak skicc-féle, az eget tovább fejlesztettem egy kicsit. Akkor most kopár föld kéne (a lány azon áll, szeretném ha a fa és a kopár föld amin áll kontrasztban lenne az élettel teli réttel), illetve amivel valószínűleg a legtöbbett fogok szenvedni: a távolban elhúzó kocsik, és az autópálya, amin futnak. Még rendesen a perspektíva sincs meg hozzá... Még ott sem tartok, már is őszülök bele!  

(thanks to puush, this screenshot is vanished. no warnings, just poof, gone. thanks peppy, you suck. i can only imagine how offsensive this single illustration-progress screencap was, after all it portrayed a sky, a fully dressed girl, and some greenery. shocking.)

A jelenlegi, átmeneti háttér éppen készülődő rajzom egy részét képezi  Azóta szenvedek vele, mióta töröltem a régi designt - mindenképp végre egy saját kezűleg rajzolt kinézetet akartam már réges-rég óta (engi blogomon például volt is ilyen - ceruzával rajzolt, bescannelt design ftw), és mivel már van grafikus táblám, a lehetőségek tárházának ajtaja eget rengető robbanással nyílt meg előttem.

A probléma persze az, hogy továbbra is nyomizok Sai-ban, és a legjobb művész sem vagyok (és akkor most nagyon finoman fejeztem ki magam), így azt sem tudtam hogy álljak neki a képnek. Mert bizony volt egy kép az elmémben, amit mindenképpen meg akartam jeleníteni egyszer a valóságban valahogy, bárhogy, erről írtam is egy kis irománykát itt. 

Ha végre befejezem a rajzot, ez lesz a háttér, a fejléc ilyen üresen marad, majd kap egy a semmiben lebegő FANTASY SEKAI feliratot, és ennyi. A lényeg a háttér.  A kód A lindasign érdeme lesz, illetve már használunk egyet, de ezen csak annyit állítottam, hogy a háttér a képernyő 100%-át töltse ki, ne ismételgessen itt nekem mindenféle különböző felbontásban; ha ezt az előző designnál tudtam volna, annyira könnyebb lett volna az életem!  A most készülő design az "I can hear the universe" névre fog hallgatni. Ezek itt nem egyszerű designok, ezek az életem évszakait jelképezik! Illetve, próbálják jelképezni. Rimbaud mester is megmondhatja, hogy így van. 

Sajnos valószínűleg sokáig szenvedek még, nem tudok se autópályát, se füves rétet rajzolni (ha meg szó szerint a végtelenbe nyúlik, akkor végképp nem!), nem is beszélve fákról. Márpedig ennek mind benne kell lennien a képben, mert a fejemben is így van.

Ami amatőr művész (vagy inkább kontár) pályafutásomat illeti, ez a kép mérföldkő. Még sosem sikerült ilyen pontossággal megjelenítenem a legintimebb gondolataimat, és a legabsztraktabb érzelmeimet, így bár a kép gyenge, nekem az egyik legfontosabb kreálmányom. Lesz. ha kész lesz. Erre nem árt magamat emlékeztetni, mert hiába repesek itt az örömtől, ha még kész sem vagyok!

transparency test

ignore