|
Sárga csönd
Omen Drals 2010.09.04. 01:08
A "Sárga csönd" nem egy saját fejlesztésű dolog, legalább is ami e két szó egymás melleti használatát illeti. A sárga szó a halálra utal, a halottak sárga színére, ettől olyan félelmetes szókapcsolat ez, legalább is az én szememben. Ez a "drabble" - bár igazából nem az, hiszen kereken kétszáz szó, és nem száz, márpedig a fáma nem tűr meg száznál többet - értelemszerűen a félelemről szól. Nem a hirtelen jött, váratlan rémületről, hanem arról a félelemről, mikor hónapokig, évekig rettegésben él egy ártatlan ember, mert üldözik, így bújkálnia kell. Én ennek a hosszú, nyomorúságos bújkálásnak az utolsó jelenetét képzelterm el. Sárga Csönd (Ezer plusz egy: Első)
Írta: Omen Drals
Keletkezett: 2009. 07. 08.
Korhatár: témáját tekintve 16 éven aluliaknak nem ajánlanám
Fandom: Anne Frank naplója
Ajánlás: Nem tudom, nem ajánlom senkinek. Bunkó dolog is lenne, ha mégis, nem?
Megjegyzés: Egész pontosan kétszáz szó. Sok szóismétlés van benne, és több amúgy egész mondatot több kicsire vágtam. Teljesen tudatos volt, a hangulat érdekében. A szereplőket az álneveiken hívom (Van Pels helyett Van Daan), de nem Anne szemszögéből. A hozzá hasonló megélést csak az "Őnagysága" szónál lehet tetten érni.
Ott kuporogtak a hullámos, kényelmetlen padlón, mind a nyolcan egymásba kapaszkodva. Visszafojtották a lélegzetüket, és vártak. Várták a hirtelen dörejt, vagy egy halk nyikorgást, és aljas lépteket, amik megállíthatatlanul feléjük közelednek. Valaki odakint a külső, tőlük teljesen távol álló világban, valaki, akinek nem volt félnivalója, kiáltott valamit. Őnagysága levetkőzte minden tartását, és keservesen nyekkent egyet. Anne mozdulatlanná dermedt, míg Margot alig hallhatóan zihálni kezdett. Peter mindkét karjával igyekezett tompítani állkapcsa féktelen remegését, mindhiába. Edith előre-hátra hintázott félelmében, bár ő maga észre sem vette. A többiek sem. Aztán odakint a morajlás elhalt. Tücskök éneke hallatszott be a hátsó traktusba, minek lakói erre a hangra még inkább pánikba estek, mintha árulkodó jel volna ez is. Tőlük hallatszik, és hangos. Van Daan úr arcáról lecseppent az első könnycsepp. Valaki durván félretolta az irodai asztalt az útjából odalent. Dussel doktor ezer közül is felismerte ennek a bútornak a hangját; mennyit is civakodtak rajta Anne-el! Bárcsak megint ez lehetne a legsúlyosabb gondja! A zörejt ismét a halotti csend váltotta fel. Igazi, sárga csönd, semmit nem kímélő gyilkos hallgatás. Aztán a konyhából – istenem, már a konyhából! - valaki németül durván kiáltott valamit. Nem akarták érteni a szavakat. Aztán ismét pokoli csend. Majd kirobbant az ajtó.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Menu
My works
Fantasy Sekai // Spinner's End
Néha magyarul, sometimes in english. Úgy is a bejegyzéseim java része just a bunch of ramblings and bitching, you're not missing out of bármi érdekfeszítőből.
Friss bejegyzések
Archívum
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés